Roundup

A ROUNDUP® hatóanyagának gyomirtó hatását 1970-ben fedezte fel a Monsanto Agricultural Products Company kutatója, Dr John E. Franz. Az előzetes üvegházi vizsgálatok annyira igéretesek voltak, hogy a második vizsgálati lépcsőt kihagyva már ugyanabban az évben szabadföldi vizsgálatok kerültek beállításra a szerrel.

Roundup® [Logo]

A ROUNDUP® 1974-ben került kereskedelmi forgalomba, s azóta 119 országban, több mint 100 felhasználási területen engedélyezték, több mint 300 gyomfaj ellen, mint nem szelektív, a gyomok kelése után alkalmazható gyomirtó szert.

Roundup®

Jelenleg a világban 90 féle ROUNDUP® termék van forgalomban, 150 körüli kereskedelmi név alatt. Alkalmazását tekintve a ROUNDUP® az egyik legszélesebb körben használható gyomirtó szer.

A kedvező humán toxikológiai és környezet hatásának köszönhetően a ROUNDUP® hatóanyaga, a glifozát első között került az Európai Unióban engedélyezett hatóanyagokat tartalmazó listára, az un. Annex I-re.


Hatásmód

A ROUNDUP® szisztemikus, a gyomok kelése vagy kihajtása után alkalmazható gyomirtó szer. A hatóanyagot a növények normál körülmények között a földfeletti részeiken (levélzet, szár) keresztül veszik fel. A hatást nagyban meghatározza a felvett hatóanyag mennyisége. A hatóanyag felvételt leginkább befolyásoló tényezők a levélfelület nagysága, a levélállás, a levélfelszín tulajdonságai, a növény fiziológiai állapota, az időjárási körülmények. A herbicid felvétel első akadálya a levélzeten kialakuló kutikula. A kutikula szabálytalan vastagságú, nem sejtes szerkezetű, nem élő, zsírnemű kültakaró. Legfőbb funkciója a víz és a növényi nedvek visszatartása, és emiatt a ROUNDUP® hatóanyagának számára segítség nélkül nehezen átjárható. A kutikulán való átjutást a formulációkban található adalékanyagok segítik elő. Az első generációs segédanyagok (etoxilált zsíraminok) a levélen való jobb tapadást, szétterülést eredményeztek, míg az új generációs hatásfokozók (bioaktivátorok, Transorb Technológia) növelik a hatóanyag felvételt és transzlokálódást is.

A növényben egy szisztemikus herbicid molekula mozgása vagy a faelemekben (xylem) vagy a háncselemekben (phloem) történik, vagy mindkettőben. A xylemben a nedvek áramlása a gyökérből a levelek felé irányul és a párologtatás a mozgató erő. Ezzel szemben a phloemben a gyomirtó szer az asszimilátákkal együtt a növekedési régiók felé mozog. Ilyenek a gyökér, a hajtáscsúcs, vagy az oldalmerisztémák. A növénybe kerülve a ROUNDUP® hatóanyaga hamar széttejed a vizes közegben, mint a sejtközötti járatok és a xylem illetve belekerül a phloembe. Ennek megfelelően a hatóanyag mind a gyökér-, mind a hajtáscsúcs felé jól szállítódik.

A ROUNDUP® alkalmazásának egyik feltűnő tünete a növekedés gátlása, de elég hamar észrevették, hogy nem hormonhatásról van szó, hanem a gyűrűs aminosavak képződésének gátlása az elsődleges ok, és csak ennek következménye a növekedésre kifejtett hatás. A gyűrűs aminósavak bioszintézise során enolpiroszőlősavból (EP) és 5-foszfo-sikimisavból (más néven 5-foszfo-galluszsavból) képződik az enol-piruvil-sikimisav-5-foszfát (EPSP). Ezt a lépést az EPSP szintetáz enzim katalizálja (további átalakulások után keletkezik a fenil-alanin nevű aminósav, és ehhez hasonlóan történik a tirozin és triptofán nevű gyűrűs aminósavak bioszintézise is. ROUNDUP® kezelés hatására az EPSP szintetáz nem működik, ezért az EPSP képzés megszűnik, és a sikimisav-5-P felhalmozódik. Az EPSP szintetáz enzim gátlása kihat az egész anyagcserére (pl. a fenil-alanin alapanyag a sejtvázat felépítő ligninnek, a triptofán az indol-ecetsavnak, a tirozin pedig a CoA-észetereknek, a kumarinoknak, a flavonoidoknak).

A glifozát kedvező toxikológiai tulajdonságainak alapja, hogy az EPSP szintetáz enzim csak növényekben és egyes mikro-organizmusban van jelen. A magasabb rendű élőlények (pl. emlősök, madarak, hüllők) nem rendelkeznek az EPSP szintetáz enzimmel, ezért a gyűrűs aminósavakat a táplálkozás útján veszik magukhoz. Az EPSP enzim hiánya miatt a ROUNDUP® a magasabb rendű élőlényekre nézve minimális kockázatot jelent.

Felfedezője Dr. John E.Franz a következőképpen foglalta össze a glifozát tulajdonságait:

  • Széles hatású, nem szelektív, levélen keresztül ható gyomirtó szer.
  • Szisztemikus hatású. A növényben minden irányban mozog.
  • Hatóanyaga gyakorlatilag nem toxikus az emlősökre, madarakra, halakra, rovarokra és a legtöbb baktériumra nézve. Nem halmozódik fel állati szövetekben. Bizonyíthatóan nem rákkeltő.
  • A glifozátnak nincs hatása talajon keresztül. A hatóanyag erősen kötődik a talajszemcsékhez, és emiatt nem mosódik a talajvízbe, és nem hat talajon keresztül. A kezelés után kelő kultúrnövényeket ezért nem károsítja.

A glifozátotot a talajban élő mikroorganizmusok természetben előforduló alkotóelemekre (ammónia, foszfát, széndioxid és glioxalátok) bontják. A glifozát hatóanyagának átlagos felezési ideje (ami alatt az alkalmazott hatóanyag fele lebomlik) a talajban 45 nap. Viszonylag gyors lebolása miatt a szer nem halmozódik fel a talajban. Hat hónapon belül a hatóanyag 90 százaléka átalakul természetes anyagokká. A lebontást végző baktériumokat a szer nem károsítja, ellenkezőleg, foszfor forrást jelent számukra.


Kímélő talajművelés

Világviszonylatban a kilencvenes években nőtt meg az érdeklődés a kímélő talajművelési módszerek iránt. A technológia elsősorban a fejlett műszaki háttérrel rendelkező országokban terjedt el. Ennek magyarázata az hogy a kímélő talajműveléshez a hagyományostól eltérő gépekre van szükség, illetve az hogy a beruházás megtérülése nagyobb területen történő gazdálkodás mellett gyorsabb.
Az érdeklődés legfőbb mozgatórugói a következők:

  • A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének csökkenése
  • A szélsőséges időjárási körülmények miatti talajpusztulás
  • A növénytermesztés eredményességének túlzott függősége az időjárási körülményektől
  • A talaj termőképességének általános romlása
  • A környezetvédelem egyre nagyobb jelentősége.
  • Növekvő igény a szabadidőre

A kímélő talajművelés, előnyeinek köszönhetően , megfelelő megoldást kínál a fenti problémákra:

  • A kevesebb munkaművelet, menetszám miatt alacsonyabbak a költségek, miközben szakszerű alkalmazása mellett a hozamok megegyeznek a hagyományos műveléssel, vagy meg is haladják azt.
  • A talajfelszínén hagyott, vagy felszínközeli mélységbe kevert szármaradvány védi a talajt az erózió és a defláció kártételével szemben.
  • A szármaradvány takaró meggátolja a talaj kiszáradását. A kevesebb műveletnek köszönhetően szintén kisebb az elpárolgás. Mindkét tényező elősegíti a talajnedvesség megőrzését, így a termesztett növény kevésbé lesz kitéve az esetleges szárazságnak.
  • A szármaradványt a kisebb bolygatás miatt felszaporodó földigiliszták a növény számára hasznos szervesanyaggá alakítják. A folyamat eredményeképpen hosszabb távon nő a talaj humusz tartalma.
  • A kisebb üzemanyag felhasználás miatt alacsonyabb lesz a széndioxid kibocsátás. A talajtakarás viszont meggátolja a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződését.
  • A kímélő művelés az élet minőséget is javítja, mivel több idő marad a családra, szórakozásra, művelődásre.
  • További ok lehet a kímélő művelés alkalmazására a kukoricabogár terjedése. A leghatékonyabb védekezés a vetésváltás, amelyet korlátoz a kukorica kései betakarítása. A kímélő művelés azonban lehetővé teszi az időben és jó minőségben történő őszi búza vetést.

Magyarországon is megvan a fogékonyság a technológia váltáshoz. A gépgyártók adatai szerint az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a forgalom a kímélő művelésre alkalmas művelő eszközökből, vetőgépekből. A megvalósításhoz, amely hosszú tanulási folyamat, speciális eszközökre van szükség. Különösen a megfelelő vetőgép megléte fontos előfeltétel, hiszen a kímélő műveléssel járó szármaradvány a hagyományos vetőgépekkel nem kezelhető. Az eszközök mellett a szakértelem, a helyi tapasztalatok segítenek a sikeres alkalmazásban. A kímélő talajművelés folyamán átalakul a talaj, a gyomflóra ezért több éves megfigyelésre, kísérletezésre van szükség a szakmai biztonság megszerzéséhez. A tanulás, tapasztalás folyamatát felgyorsítja a kímélő művelést már gyakorló szakemberekkel való tapasztalatcsere. A Monsanto Kft. 1997 óta vesz részt hazai tartamkísérletekben. A vizsgálatokban a fő gazdasági növények kerültek szántott, minimum művelt terültre és direktvetésbe. A kísérletek fő célja a tapasztalat szerzés, illetve a magyarországi adaptáció elősegítése.